Piros Katalin önismeret tanfolyamok: A fák jótékony hatása

Piros Katalin önismeret tanfolyamok: A fák jótékony hatása: A tanfolyamokon mindig elmondom, meg kellene ismernünk és tanulnunk tisztelni a természetet, mert a mi élhetőségünket biztosítják. Megtarta...

A fák jótékony hatása

A tanfolyamokon mindig elmondom, meg kellene tanulnunk tisztelni a természetet, mert a mi élhetőségünket biztosítják. Megismerni és megtartani, azt a rendet, amit az Univerzum megteremtett számunkra.

A fák gyógyító hatása:

Minden fának van gyógyító ereje, energiájuk pozitívan hat ránk.

Biztos ti is tapasztaltátok már, hogy az erdőben vagy parkban tett kellemes séta után megnyugodtatok, a testetek kellemesen elfáradt, és a lelketek is lecsendesült.

Érdemes a szmogos levegő és a szennyezett környezet miatt, legalább hetente egyszer 2-3 órát eltölteni erdős területen, hogy a szennyezett energiáink lecserélődjenek.

Régebben olvastam egy cikket ahol a diófa gyógyító hatásáról írtak. Visszagondolva, szinte minden családi háznál volt diófa és az alatt üldögéltek az idősebb emberek. Emlékeim között kutatva, felvillant bennem egy emlékképp, amikor a nagymamámhoz mentünk látogatóba a család minden tagja a nagy diófa alá ült, és ott beszélgettek. Az emlék mosolyt csalt az arcomra.

Már az ősi népek pl. az indiánok is (számomra nagyon tanulságos a hozzáállásuk a természethez) alkalmazták a fák gyógyító erejét. Pontosan tudták, gyógyító hatással vannak az emberekre:
- oldják bennünk a feszültséget,
- nyugtatólag hatnak ránk,
- pozitív energiával töltenek fel.

Alkalmazd az élet által nyújtott ingyenes terápiát önmagadra.

Feladat:
Ha van kerted egyszerűbb a dolgod, ha nincs, akkor menj ki az erdőbe, vagy a közeli parkba és öleld meg a számodra legszimpatikusabb fát! Véletlenek nincsenek, figyelj a megérzésedre.:) Érezni fogod, hívogatóan hat rád, az a fa, amelyikhez oda kell menned.Figyeld meg, milyen hasonlatosságot fedezel fel a fában és magadban.
Ezt a terápiát annyiszor és annyi ideig alkalmazhatod, az életedben amennyiszer jól esik. Minimum heti 1-2 alkalom mindenképp és legalább 10 percig

Hogyan csinálhatjuk technikák:

Egyszerűen két kezeddel öleled át a fát, arcod, mellkasod és hasad támaszd a fa törzsének, ahogy számodra kényelmes. Hunyd le a szemed és lélegezz mélyeket. Engedd el magad, csak lazíts. Figyelj az érzéseidre. Egy idő után fordulj meg és a hátaddal támaszkodj neki a fának.

Ha ügyes vagy és van a kertetekben vagy a parkban olyan fa, amelyre fel is tudsz mászni, tedd meg. Talán te is emlékszel gyerekként imádtunk fára mászni,(én a mai napig megteszem, ha lehetőséget találok rá).
A lombok takarásában tudsz töltődni, kicsit egyedül lenni..
Mai világban sajnos egyre kevesebb gyereknek adatik meg ez a lehetőség, pedig volna rá igényük.
Itt szeretném felhívni a szülők figyelmét arra, hogy ne vegyük el a gyerekektől  a fára mászás lehetőségének megtapasztalását, és azt érzést, amit ad számukra.

Egyszerűen ülj le egy fa alá, és háttal a törzsének támaszkodva pihenj, lazíts. Felbukkanó képek, gondolatok és érzelmek jöhetnek elő belőled, amelyekre érdemes odafigyelni, leírni és átgondolni.

Gondolatban beszélgethetsz a fával, elmondhatod azokat a gondjaidat, amelyek a lelkedet nyomják. Kérdéseket tehetsz fel, és talán választ vagy megoldást is kapsz rájuk.

Példaként lebeghet a szemed előtt az a tudat, hogy Buddha szintén egy fa alatt világosodott meg.
Biztos van, saját tapasztalatod oszd meg velünk.

Olvasásra ajánlom. Nagyon tanulságot.
A kisdiófa igaz története

Márai Sándor: Az emberi jellemről

Önismeret tanfolyamok

A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepő, kiszámíthatatlan, mint a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátságait. Bármit mutat is a világ; tájakat és természeti csodákat, a földi flóra és fauna beláthatatlan változatait, semmi nem olyan sajátos, mint egy-egy ember jelleme.

Mikor érdeklődésünk eljut a világ dolgainak szemlélése közben az emberi jellem ismeretéhez, egyszerre úgy érezzük, ez volt igazi feladatunk az életben. Minden más, amit megismertünk, csak ismereteinket gazdagította. De lelkünk csak a jellemek ismeretétől lesz gazdagabb. Mert ez a legközvetlenebb emberi tapasztalás, igen, a jellem maga az ember.

S mert a jellem maga az ember, hasztalan iparkodunk eltitkolni azt: jellemét éppen olyan kevéssé rejtegetheti az ember, mint ahogy testi lényét nem tudja elrejteni semmiféle köd sapka.

Ideig-óráig viselhetünk az életben álszakállt és álruhákat, de egy pillanatban lehull rólunk minden jelmez és megmutatkozik a valóság. Egy mozdulat, egy szó, egy cselekedet végül is elárulja igazi jellemünket: az álarcos bál csak alkalmi lehet. S a találkozás egy jellem valódi sajátságaival a legnagyobb emberi élmény, melyben részünk lehet.

Nézzünk kicsit önmagunkba és tegyük fel a kérdést az élet mely területén játszunk szerepeket?

Kárpát medence:)

A Kárpát-(Pannon)medencét északról és keletről a Kárpátok hegyvonulata, délről a Dinári hegység, míg nyugatról a Déli- és Keleti-Alpok határolják.

A földkéreg a Pannon medencét körülölelő hegyvonulatok alatt elég vastag. A medence alatt viszont vékony, mindössze 22.5-30 km vastag kérget találhatunk. A Pannon medencében végbement deformációk nagyrészt rejtve vannak előttünk, mivel a medencét vastag üledékrétegek töltik ki. Az üledék átlagos vastagsága mintegy 3 km, de van, ahol eléri a 8 km-t is. A Kárpát medence a mai alakját és méretét a miocén korban nyerte el. A medence Európa második legnagyobb folyamának, a Duna vízgyűjtőjének középső kiszélesedése.

A Dévényi-kapun érkező Duna a Kárpát-medencét délkeleten, a Vaskapu szorosán át hagyja el, ez idő alatt olyan nagy folyók vizét gyűjti magába, mint a Maros, a Dráva, a Tisza, vagy a Száva. E folyók egymástól akár több mint ezer kilométerre húzódó hegyvonulatok forrásaiból táplálkoznak, s mire a Dunába torkollanak, a legváltozatosabb arculatú tájak vízét gyűjtik össze.

A medencét nyugaton az Alpokalja, az Alpok hófedte csúcsai határolják, északnyugaton a Kisalföld pedig a Csallóközben folytatódik. Az alig emelkedő alföld az Északnyugati-Kárpátok folyóvizei által feltöltött síkságain át éri el a hegységkeretet, amelytől Északi-középhegységünket már csak kisebb hegyközi medencék választják el. A Kárpátok legmagasabb pontja, a Magas-Tátra, 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcsa, míg Magyarország legmagasabb pontja a Mátrában a Kékestető, amely 1014 méter magas.

Északkeleten a határon túl is folytatódó, Alföldünknek merész ellentéte az itt legkeskenyebbre összeszűkülő hegységkeret, az Északkeleti-Kárpátok. Vízválasztóján többek között a Vereckei-hágó jelent átjárót. A Kárpát-medencén belüli hegyvidékek közül az Alföldünktől keletre emelkedő Erdélyi-középhegység a legmagasabb (főcsúcsa, a Nagy-Bihar 1849 méterével). A hegységet és a terebélyes, hegyközi medencékkel tagolt Keleti-Kárpátokat az Erdély medence szelíd dombságai kötik össze.

E dombvidék délen a Déli-Kárpátok 2500 méter fölé nyúló bérceivel néz szembe, nyugaton pedig fő folyóját, a Marost vezeti a Tiszába. Országhatárunktól délre az Alföld a Bánságban folytatódik, nyugaton egészen a Dráva-mellékig tart, még délebbre, a Dráva-Száva közi síkságot tagoló szigethegységek pedig már a Dinári-hegység szomszédai

Kun Magdolna:Szeretnék

Szeretnék egy meseerdőt, olyan álommal szőtt,

elérhetőt, kis házikót patakokkal, lágyan formált dús fodrokkal.

Virággal telt selymes rétet, tücsökhangút, mely

dalra késztet, elsuhanó pillangókat, szivárványon hintázósat.

Magas hegyen lágy szirteket, rajta délceg törzsű fenyveseket,

Szélben hajló búzatáblát, mely égig nyújtja dús kalászát.

Ezerszínű rózsakertet, mi illatával könnyet ejtet,

hegyoldalon zuhatagot, mely a napfénytől tükröt ragyog.

Ívelt folyót sebes árral, benne halat, ezer számmal,

vén tölgyfákat nagy lombokkal, hol mókus ugrál víg mosollyal.

Tiszta vizű, édes tengert, melyre a nap csókot lehelt,

dzsungelt, ahol sok száz állat, szabadon és büszkén járhat,

Szeretnék egy jobb világot, miben mindig szépet látok,

S nem lesz benne gyűlölet, csak el nem fogyó szeretet.

A lélek nyelve

Tabajd kirándulás